cìm nèlkül – no title

Szerencsès vagyok. Hàlàs. Hàlàs a baràtaimnak, hogy tàmogatnak, hogy mellettem àllnak, mikor ott sem vagyok. Hàlàs a csalàdomnak, mert megkèrdöjelezèsem nèlkül ott, azaz itt, vagyis bárhol vannak nekem. Hàlàs azokèrt, akiket megszeretek az ùton, ès egy darabka èletet megosztok velük. A pillanatokèrt, a beszèlgetèsekèrt, a tanìtàsokèrt, amiket kapok, az èletèrt, idöèrt, szeretetèrt, ölelèsekèrt, nèzèsekèrt, kèzszorìtàsokèrt. … Continue reading cìm nèlkül – no title

Otthon lenni – to be at Home = Ùton lenni – to be on the Road

Valahànyszor elgondolkozom ezen, furcsa àm. Rengetegszer kèrdezik tölem: haza mikor mèsz? Hol van az otthon? Az otthon ott van, ahol a szìved.- hallani sokszor. Aha. Ha ilyen egyszerü lenne. Hogy hatàrozod meg szìved, e èlö, èrzö, dobogò èkszerdoboz földrajzi (?) helyzetèt? Mi van, ha sok helyen èrzi magàt jòl? Mi van, ha kismilliò földrajzi pontot … Continue reading Otthon lenni – to be at Home = Ùton lenni – to be on the Road